A liga és a játékos-szakszervezet megállapodott az új Kollektív Szerződés feltételeiben; április 7-én így elindulhat a teljes, 162 meccses alapszakasz.

Pedig egy héttel ezelőtt nem úgy nézett ki, hogy közel állunk a megegyezéshez, hiszen a liga által önkényesen szabott március 1-jei határidő eredménytelenül telt el és a ligafőbiztos, Rob Manfred még aznap bejelentette az idény első két szériájának törlését.

Ennek ellenére a felek lendülete nem tört meg és folyamatosan, a halasztás bejelentése után is naponta egyeztettek, valamint Manfred eredeti kijelentésével ellentétben a teljes, 162 meccses alapszakasz lehetősége is az asztalon volt még. Egészen március 9-ig, amikor is a tovább húzódó tárgyalások következtében a liga újabb mérkőzések törlését jelentette be, egyben április 14-re halasztotta a nyitónapot.

Szerencsére ez sem bizonyult végleges megoldásnak, mert másnap, március 10-én a két oldal képviselői végre egymás tenyerébe csaptak, a legutolsó javaslatcsomagot a liga és a szakszervezet is elfogadta, így ha nagy nehezen is, de lezárult ez a majdnem három és fél hónapos folyamat.

A 2022-es idény április 7-én útjára indulhat és a csapatok mind a 162 mérkőzést lejátsszák majd. A kieső időt pedig duplafejűkkel, vagy eredetileg szabadnapnak betervezett dátumokon történő összecsapásokkal hozzák be.

Hogy az új Kollektív Szerződés pontosan milyen változtatásokat tartalmaz, azt persze még nem lehet 100 százalékban tudni, ám a legtöbb fő, átlagszurkolót érdeklő kérdéskörről már megjelentek a hírek. Nézzük hát meg, hogy milyen változások lesznek mostantól.

A tárgyalássorozatról szóló korábbi beszámolóimat az alábbi linkeken olvashatják:

1. rész: Beindult az átigazolási szezon - Mi is az a Kollektív Szerződés?

2. rész: Hol tartanak a tárgyalások?

3. rész: Spring Training: Elhalasztva!

4. rész: Opening Day: Elhalasztva!

Univerzális Designated Hitter - Kijelölt ütő a National League-ben is

Az MLB egyik apró szépsége volt szerintem, hogy miközben az American League csapatai kijelölt ütőt (DH) használhattak dobók helyett, addig a National League-ben a hajítóknak is kötelezően ütniük kellett. Ám a liga már évek óta szerette volna az NL-ben is bevezetni a DH-szabályt és az új Kollektív Szerződés erre remek alkalmat kínált.

A felek között talán egy percre sem volt nézetkülönbség ebben a kérdésben, hetek óta tudni lehetett, hogy megegyeztek már a szabálymódosításról. Az interneten a véleményeket olvasva én úgy látom, hogy többen inkább üdvözlik, mint bánják ezt a változtatást, de személy szerint nekem hiányozni fog az NL ezen bája. A kardomba nem dőlök persze, és a szakszervezet ezzel egy pontot beírhatott magának, hiszen így 15 új munkahely nyílt meg ütőjátékosok előtt, továbbá több, már karrierje vége felé járó, ám ütésben még mindig jó teljesítményre képes spíler maradhat még tovább produktív a DH pozíciót elfoglalva.

A liga pedig a támadóstatisztikák javulását várja a változástól, amivel együtt érdekesebb, látványosabb mérkőzésekre számítanak. Tekintettel arra, hogy összességében a dobók katasztrofálisan szerepeltek a labda ezen oldalán, nem fogunk meglepődni, ha év végén jobb ütőátlagokat látunk majd, mint 2021-ben.

Covid szabályok, szevasztok!

A koronavírus miatt egy évig már láthattuk a kijelölt ütőket a National League-ben, ám két másik akkori változtatást most elvetettek a felek, így 2022-től újra 9 játékrészesek lesznek a duplafejűk mérkőzései, valamint az extra inning-ek a normális módon, üres bázisokkal indulnak majd.

A pandémia idején a csapatok csak 7 inning-et játszottak doubleheader esetén, valamint hosszabbításban az ún. szellemfutóval kettesen álltak fel ütéshez.

Várható szabályváltoztatások 2023-ban

A liga már több komoly szabályváltoztatást is tesztelt a kisligákban, melyeket előbb utóbb az MLB-ben is be szeretne vezetni. Ám eddig egy teljes évet várnia kellett, ha a szakszervezet beleegyezése nélkül akart valami újdonságot életbe léptetni, de most, az új szerződésben a felek abban egyeztek meg, hogy egy 11 fős bizottság (4 fő a szakszervezet, 6 a liga, 1 fő bírói oldalról) döntése alapján 45 nap várakozási időt követően végrehajthatók a változtatások.

A megállapodás értelmében 2023-tól a következő új szabályokkal találkozhatunk majd:

• Megnövelik a bázisok méretét, melynek célja a támadójáték látványosabbá tétele/a bázislopások ösztönzése, valamint a bázisok körül elszenvedett sérülések (pl. véletlen taposások miatt) számának csökkentése;
• Megszüntetik az eltolt védekezést (shift), melynek célja a támadójáték látványosabbá tétele és az ütőstatisztikák javítása;
• Bevezetik a dobóórát, melynek célja a játék gyorsítása, valamint a meccsek hosszának és a holtidő csökkentése úgy, hogy a dobóknak üres bázisok esetén 14 másodpercük, futóval bázison 19 másodpercük lesz elengedni a dobásokat. 

(Ilyen védekező formációt 2023-tól biztosan nem láthatunk majd)

Kibővített rájátszás

Akárcsak az univerzális DH, a nagyobb létszámú playoff is szinte biztosra volt vehető, csak a csapatok végleges száma (a mostani 10 helyett 12 vagy 14) volt kérdéses. A felek végül a 12 csapatos verziót hagyták jóvá, azaz ligánként 6-6 csapat, a 3-3 divíziógyőztes, valamint rajtuk kívül a 3-3 legjobb győzelem-vereség mutatóval rendelkező együttes lehet rájátszás-résztvevő.

Ligánként a két-két legjobb mérlegű csoportgyőztes az NFL-ből jól ismert bye week-et kap, azaz első alkalommal nem kell pályára lépniük, míg a többiek a wild card körben csapnak össze egymással. A szerintem tök izgalmas, egymeccses wild card-ot viszont egy három mérkőzéses, azaz két győzelemig tartó párharc váltja fel, melynek minden találkozóját a jobb mérleggel végzett csapat otthonában rendezik majd meg.

Egy-két év után majd biztos megszokjuk az új rendszert, de hirtelen kicsit megmosolyogtató, hogy az egyik csapatnak divízió-győztesként wild card-ot kell játszania.

Továbbá mennyiben lesz igazságos a rendszer, ha az AL East-ben idén is négyen gyűrik majd egymást, miközben a Chicago White Sox röhögve behúzza a Central-t? Pont ezért állítólag 2023-tól úgy változik majd a naptár, hogy minden csapat minden évben mindenki ellen játszik majd, hogy kiegyenlítettebbek legyenek a menetrendek.

(Vlad Guerrero Jr. és Bo Bichette már tavaly is a rájátszásban vitézkedett volna, ha a 12 csapatos rendszer egy évvel hamarabb életbe lép)

Érdekesség még, hogy a Division Series az első kör eredményétől függetlenül indul majd el, azaz az első kiemelt a 4-5. kiemeltek párharcának-, a 2. kiemelt a 3-6. kiemeltek párosának győztesével méri össze tudását. Azaz előfordulhat, hogy hiába nyered meg a ligádat, a DS-ben magasabban kiemelt ellenfeled lesz, mint annak, akit magad mögé utasítottál. De a bajnoki címhez úgyis mindenkit meg kell verni.

A kibővített rájátszás következtében valamiért az alapszakasz végi tie-breaker (Game 163) is ugrott, azaz ha az idény végén azonos mérleggel végez két csapat, azt nem egy plusz mérkőzéssel oldják fel, hanem előre meghatározott kategóriák alapján döntik el, ki volt a jobb. Ám legyen, de szerintem egy Game 163 esélye még a wild card meccsnél is több izgalmat tartogatott magában.

A változtatás és a több playoff meccs egyébként kb. 85 millió dolláros plusz bevételhez juttatja a ligát, úgyhogy lesz miből fedezni a szakszervezet követelései következtében megnövekedett költségeket.

Luxusadó és minimum fizetés; arbitráció előtti játékosoknak járó bónuszkeret

A tárgyalások fennakadásának három fontos mozgatórugójában a következő egyezség született a liga és a szakszervezet között:

A luxusadó esetében maradtak az átlépése esetén kiszabható sávos büntetési tételek, de a liga egy negyedik sávot is bevezetett azon csapatok esetében, akik legalább 60 millió dollárral a határ felett költekeznek, hogy így szorítsa vissza a Los Angeles Dodgers, vagy újonnan a New York Mets extrém költekezését. Mindenki döntse el maga, hogy ez jó vagy rossz, de a Mets tulaj Steven Cohen-t aligha fogja izgatni, ha még egy kis pénzt el kell égetni a sikeresség kedvéért.

Fentieken túl a felek végül 50 millió dollárban határozták meg az arbitráció előtt alló játékosok között érdemeik függvényében kiosztható bónuszkeret mértékét, azaz csapatonként komoly, nem egész 2 millió dollárt kell bedobni a közösbe. Látva, hogy mekkora különbség volt egy időben a felek között (a szakszervezet volt, hogy 115 millióra gondolt, míg a liga még a 20 millió dollárig is alig volt hajlandó elmenni), mindenképp üdvözlendő, hogy végül félúton találkoztak egymással.

A szolgálati idő manipulálásának visszaszorítása érdekében abban is megegyeztek a felek, hogy azok az újoncok, akik igen előkelő helyen végeznek az év végi szavazásokon (Év Újonca, MVP stb.) automatikusan egy évnyi szolgálati időt kapnak. Hogy ez a bajnoki címre épp nem törekvő együtteseket majd hogyan akadályozza meg abban, hogy még később hívják fel az MLB-be a nagy tehetségnek tartott játékosokat, azt egyelőre nem látom, de az idő majd választ ad erre. Hiszen ha csak július-augusztus környékén veted be az MLB-ben a legígéretesebb ifjoncokat, sok esélyük nem lesz elől végezni a díjakról döntő szavazásokon. De majd most biztos minden csapatvezető ezerrel érdekelt lesz, hogy játékosa Év Újonca legyen és egy egész évnyi szolgálati időt kapjon……

Meglátjuk. Change is essential!

Draftlottó

Hogy megakadályozzák, hogy egyes csapatok évekig a tabella legvégén tanyázzanak, és bezsákolják a legjobb draftcetliket, az új szerződés értelmében a börze első 6 választása egy ún. draftlottón dől majd el, mely rendszer az NBA-ből, vagy az NHL-ből már ismerős lehet. A legrosszabb mérlegű csapatnak még mindig nagy esélye lesz az 1/1-re, de korántsem 100 százalékban biztos, hogy ők fogják megkapni.

A pontos részletek, százalékok, egyéb rendelkezések hosszabb leírása itt olvasható el.

Egyéb

• A megegyezés előtti napokban az MLB nagyon nyomulni kezdett nemzetközi draft témában. A liga draft-ján jelenleg csak amerikai vagy kanadai állampolgárok választhatók, a latin-amerikai fiatal (16. életévüket betöltött) játékosok egy igen sötét, valószínűleg korrupcióval, csúszópénzekkel körüllengett rendszeren keresztül juthatnak szerződéshez.
  
  A liga ezt szeretné egy szabályozott börzével megreformálni, de a már a ligában befutott latinó játékosok komolyan felemelték a hangjukat, hogy a változtatásokat nem szabad elhamarkodni. Így hát az MLB és a szakszervezet megegyezett abban, hogy július 25-ig kimunkálják az új rendszer feltételeit és megegyezés esetén 2024-ben vezetik be a nemzetközi draft-ot. Ezzel együtt a qualifying offer rendszere is törlésre kerülne, ám ha nincs megegyezés, akkor minden marad a régiben.
  
  
• Az idei vagy a jövő évi szezontól kezdve a csapatoknak lehetősége lesz szponzorok logóit feltüntetni a mezeken á la NBA.
  
  
• A liga is teljes gőzzel utazik a robogó streaming-vonaton és megállapodást kötött az NBC-vel, valamint az Apple-lel is. A szerződések értelmében minden hét péntekén két mérkőzés csak az Apple TV-n lesz látható, míg az NBC Peacock rendszerén hétfőn és szerdánként lesznek meccsek. Reméljük az MLB TV előfizetés díja ezzel egyenesen arányosan csökken majd….hahaha.
  
  
• Az Oakland Athletics csapata visszakerült a kisebb piacon működő csapatoknak járó, közösből szétosztott vagyonban részesülő gárdák körébe (’revenue sharing’), valamint a szakszervezet visszavonta a 2020-as csonkaszezont közvetlenül megelőző MLB-döntések ellen benyújtott panaszát. Viszont hatályban hagyták az Athletics, a Tampa Bay Rays, a Pittsburgh Pirates és a Miami Marlins elleni, a közösből kapott javak nem megfelelő felhasználására (értsd nem a csapat megerősítésére költött) vonatkozó procedúrát.

További érdekesség még, hogy a végső verziót a tulajdonosok mindegyike jóváhagyta (30 igen, 0 nem), viszont a játékosok oldalán nem mutatkozott ekkora egység. A 8 fős kiemelt tárgyaló bizottságból mindenki (pl. Max Scherzer) elutasította a javaslatot, ám a 30 csapat képviselői közül 26-an igennel voksoltak, így 26-12 arányban nyertek a szerződés elfogadására szavazók, a tárgyalássorozat lezárult. A szakszervezet jól küzdött, és bár eredeti, grandiózus elképzeléseit (korábbi szabadügynök-státusz, korábbi arbitráció) nem tudta átverni a ligán, azért így is elértek némi változást, amely bár nem gyökeres újítás, de a karrierjük elején járó játékosok így is több pénzhez juthatnak majd, mint eddig.

A lényeg viszont, hogy a tavaszi edzőtábor már a hétvégén megkezdődhet, az edzőmeccsek március 17-én indulnak, míg az alapszakasz április 7-én kezdődik. Az új szerződés élettartama alatt pedig láthatunk majd mérkőzéseket ismét Londonban, a Dominikai Köztársaságban, Mexikóban, Puerto Ricóban, Ázsiában, de a tervek szerint még Párizsban is.

A lockout feloldása azt is jelenti, hogy az átigazolások, játékoscserék is újra beindulhattak, és az azóta eltelt kis idő alatt már több nagyobb nevű játékos is új szerződést írt alá. Clayton Kershaw még egy évig biztosan marad a Los Angeles Dodgers csapatánál, de a nagy rivális San Francisco Giants is egy balkezes dobóval erősített, ők Carlos Rodón-t igazolták le.

A szakértők a 2021. december 1. előtti őrülethez hasonló hírforgatagot várnak, mellyel igyekszem majd itt a blogon is lépést tartani, amilyen gyorsan csak tudok.

(A képek forrása: mlb.com, theathletic.com, baseballamerica.com, springtrainingonline.com)