Az Atlanta Braves bajnoki címe után beköszöntött az MLB téli holtszezonja, mely igazán meghatározó lesz majd a liga közeljövőjére nézve.

Amikor november 2-án az Atlanta Braves magasba emelte a World Series-trófeát, a többi csapatnál egyből elkezdtek mozgolódni, hiszen a döntő lezárultával egy sor, rövid határidős feladat várt a csapatvezetőkre. És persze a telefonokat is elő kellett venni, megindulhattak a tárgyalások előbb a saját-, majd a többi csapat lejáró szerződésű játékosaival, de fél szemmel mégis mindenki máshová figyel.

December 1-jén ugyanis lejár a liga Kollektív Szerződése, mely gyakorlatilag az MLB működési rendjét határozza meg. Természetesen a koronavírus helyzet és a tavalyi csonkaszezon mély árkot ásott a tulajdonosok és a játékos-szakszervezet (MLBPA) közé, és bár a tárgyalások zajlanak, sokan elképzelhetőnek tartják, hogy december elejéig nem születik új megállapodás. Ekkor a tulajdonosok kizárhatják a játékosokat a csapatok létesítményeiből (lockout), valamint mindenféle üzleti tevékenységet is felfüggeszthetnek, befagyhat az átigazolási szezon, egészen addig, míg az MLB és az MLBPA egymás tenyerébe nem csap.

(Bal oldalon Rob Manfred, a liga főbiztosa. Jobb oldalon Tony Clark, a játékos-szakszervezet igazgatója)

Jól értesült fülek szerint pár játékos és ügynöke igyekszik is, hogy még novemberben zsíros kontraktus végére kanyarítsa oda a nevét, hogy új otthon tudatában nyugodtan készülhessen a 2022-es szezonra.

Lockout ide, lockout oda, a dobók és elkapók csak február közepén jelennek meg az edzőtáborban, így a két félnek bőven van ideje megállapodni az MLB következő 5-6 évét meghatározó szabályokról.

De min is megy a huzavona?

Kollektív Szerződés

A dolgok természetesen a pénz körül forognak, a tulajdonosok a 2020-as történelmi veszteségek mögé bújva próbálják lefelé nyomni a kiadásokat, miközben a játékosok pont abban érdekeltek, hogy minél hamarabb minél többet kereshessenek.

Széles körben talán három kérdéskör, a kibővített rájátszás, a tesztelés alatt álló szabályváltoztatások, valamint a National League-ben is bevezetni kívánt kijelölt ütő (designated hitter – DH) ismert, ám mégsem ezeken a témákon fog elúszni (ha elúszik) a korai megegyezés.

A játékosoknak ugyanis elegük van, hogy hiába állnak készen az MLB-re, a csapatok ilyen-olyan okokkal addig parkoltatják őket a kisligákban, míg plusz egy év kontrollt nem tudnak szerezni felettük. Amint ez a nap eljön, a szóban forgó spíler érdekes mód egyből rátermett lesz és felkerül a nagycsapathoz. Ezt a rendszert ismerte be még 2021 februárjában a Seattle Mariners egyik fejese is, aki elmondta, hogy a csapat egyik legnagyobb tehetségét, Jarred Kelenic-et csak akkor fogják felhívni az MLB-be, ha meg lesz az a plusz év kontroll.

A kiszivárgó beszéd olaj volt a tűzre, a csapatok innentől kezdve nehezen titkolhatták az amúgy a napnál is világosabb procedúrát, más kérdés, hogy Kelenic korántsem volt még kész a nagy liga küzdelmeire.

Mi is az az MLB szolgálati idő?

A jelenlegi Kollektív Szerződés szerint a játékosok minden, 26 fős keretben (vagy az MLB sérültlistán) töltött nap után egy napnyi szolgálati időt szereznek, és minden ligaév 187 napból áll. A játékos akkor „szerez” egy év szolgálati időt (service time), ha legalább 172 napot töltött a szűk játékoskeretben.

Jól láthatjuk, hogy egy alsós matekfeladvány nehézségű művelettel hogyan juthatunk egy extra év szolgálathoz – elegendő csak 171 napot a keretben tartani fiatal tehetségünket.

Szabadügynökké 6 év után válhat egy játékos, míg 0-3 év között szinte semmi beleszólása nincs a sorsába; annyi pénzt keres, amennyit a csapata mond, ami általában ligaminimum közeli összeg, azaz 5-700 ezer dollár, még akkor is, ha Bryce Harper-nek hívják az illetőt.

Harper 2012-ben Év Újonca volt, abban az évben 500 ezer dollárt keresett. A kiváló teljesítményt csapata 250 ezer dolláros fizuemeléssel hálálta meg…persze a jó helyen draftoltak szép bónuszt kapnak kiválasztásukkor, de azért mégiscsak az éves fizetés összege a lényeg.

3-6 év szolgálati idő között aztán jöhet az arbitráció, amely során a játékos és csapata is mond egy összeget, majd a felek vagy megegyeznek a következő évi fizetésről, vagy egy független döntőbíró mondja ki a verdiktet. A végső szám nem mindegy, hiszen a bérek egymásra épülnek, így tehát igenis számít, mekkora összeg üti a játékos markát az első kör arbitráció során. Viszont itt már legalább a játékosnak is van egy kis beleszólása a kompenzációba.

A játékos-szakszervezet egyik célja most ennek a rendszernek a megreformálása, egyik ajánlatukban – bár nem fejtették ki pontosan – bizonyos játékosok 6 évnél korábbi szabadügynök (free agent) státuszát, valamint korábbi arbitrációs jogot vázoltak fel, mire a liga azzal válaszolt, hogy 29,5 éves korhoz kötné a free agency kezdetét, valamint meghatározna egy keretösszeget, amely az arbitrációs fizetések alapjául szolgálna.

Bár a tárgyalásokon nem voltam ott, de gyanítom az MLBPA képviselői hasukat fogták a nevetéstől az MLB javaslata hallatán.

A 29,5 éves korhatár kitűzése megmosolyogtató, hiszen egyre több, alig 20-21 éves játékos kerül be a ligába, így a változtatás esetén nekik (akik egyébként a legnagyobb pénzeket tehetnék zsebre legjobb éveik alatt) még többet kellene várniuk a szabadügynök-lét eléréséhez (pl. Carlos Correa idén 27 évesen lett free agent; más kérdés, hogy a később érő típusoknak viszont pont pozitív lenne ez a megoldás). Az arbitrációs fizetésekre rendelkezésre álló keret pedig nem biztos, hogy növeli a játékosok fizetését, mert bár a legjobbak szép szeletet hasítanának ki belőle, de a másod-, harmadvonalas játékosoknak lehet csak az apró maradna.

A hírek szerint a szakszervezet megvitatásra érdemtelennek tartotta ezt az ajánlatot, ám azóta a liga újabb ötlettel állt elő, miszerint a játékos WAR-mutatójához (Wins Above Replacement, azaz mennyivel több győzelmet jelent adott játékos, mint egy teljesen átlagos másik spíler) kötnék a szabadügynökként kiharcolt szerződés előtti fizetéseket. A szakszervezet ebben az esetben is rámutatott, miért nem jó egy algoritmusra bízni a dolgokat, valamint a 29,5 éves korhatáron az MLB nem változtatott, és a hírek szerint amíg az ajánlatban ez szerepel, a szakszervezet nem fogja beadni a derekát.

De mással is megpróbálta megegyezésre bírni a liga a játékosok képviselőit, például bedobták a 100 milliós fizetési padló ötletét, azaz csak bizonyos engedmények mellett lehetne olyan csapat, aki ennél kevesebbet költ bérekre. Ez még tetszene is a szakszervezetnek, csakhogy e mellett az MLB a luxusadó határának lecsökkentését is javasolta, melyet 180 millió dollárban állapítana meg a mostani 210 millió helyett. Na ez viszont már nem tetszik az MLBPA-nak, ami nem is csoda, hiszen most is igen kevesen vannak, akik a luxusadó felett szeretnének mozogni, és ezen az MLB által javasolt átalakított büntetési tételek sem biztos, hogy sokat segítenének.

Jelenleg valahol itt tartanak a tárgyalások, melyek a fentieken túl még sok más témára is kitérnek (pl. nemzetközi draft, a sorozatos ligautolsó helyek büntetése a draftsorrend változtatásával, stb.). A felek álláspontjai nem nagyon közelednek egymáshoz, a szakszervezet magasabb luxusadót és hamarabbi nagy fizetést szeretne tagjainak, miközben a tulajok ezekben pont nem érdekeltek.

Azonban egy hosszú ideig tartó patthelyzet súlyos károkat okozhat a ligának: a bevételek 2020-ban elúsztak és amennyiben a vírust végre sikerülne legyőzni, aligha akar az MLB pont egy lockout-tal harcolni a többi, dübörgő major liga (NFL, NBA, NHL) ellen.

Amennyiben a felek időben megegyeznek, az új szerződés szerint folynak majd tovább a dolgok és decemberben az átigazolási szezon legfontosabb eseménye, a Winter Meetings is megrendezésre kerülhet, ám ha nincs egyezség, a tűzhöz közel mozgók szerint január végéig sok mindenre ne nagyon számítsunk.

Szerződéses opciók, kilépési záradékok és qualifying offer

A World Series végével azonban beindult az élet, hiszen 5 napon belül különböző opciók lehívásáról és az ún. qualifying offer-ről is dönteniük kellett a csapatvezetőknek, a háttérben zajló új Kollektív Szerződéshez kötődő tárgyalások ellenére is.

Szerződéses opcióból általában hárommal találkozhatunk:

• játékos opció (player option): ebben az esetben a játékos maga dönt, hogy kíván-e a kontraktusban szereplő összegért a következő évben is a csapatánál maradni, vagy inkább szabadügynök lesz;
• csapatopció (club option): ebben az esetben a csapatvezetés dönthet, hogy a korábban kialkudott összegért tovább alkalmazza-e a játékost, vagy némi bánatpénzért (buyout) cserébe a szabadügynök piacra engedi;
• kölcsönös opció (mutual option): ebben az esetben mindkét félre szükség van, mindkettejüknek le kell hívnia az opciót, hogy az életbe lépjen a következő évre.

Lehet még valamilyen teljesítményhez kötött opció is egy játékos szerződésében (vesting option), de az a benne foglalt számok elérése esetén automatikusan életbe lép, vagy ellenkező esetben megszűnik, így ezek a fajta szerződések ebben a bekezdésben nem relevánsak.

Beszélnünk kell azonban a kilépési záradékokról (opt out) is, melyek biztosítják a játékosok azon jogát, hogy a záradékot kihasználva felbontsák a szerződésüket és csapat nélküliként új munkaadó, új kontraktus után nézzenek.

Ahogy feljebb írtam, a döntő utolsó mérkőzése után 5 napjuk volt a feleknek, hogy éljenek a jogaikkal, a 2021-ben jó teljesítményt nyújtó játékosok viszont természetesen inkább a szabadügynök státuszt választották, így az amúgy sem gyenge 2021-es free agent-osztály jó pár nagyobb névvel bővült.

Íme, pár játékos, akik a télen új csapatban találhatják magukat:

• OF Nick Castellanos (Cincinnati Reds) érvényesítette kilépési záradékát;
• OF/1B Kyle Schwarber (Boston Red Sox) nem hívta le a saját részét a kölcsönös opcióból;
• a Houston Astros lehívta 1B Yuli Gurriel csapatopcióját;
• SP Johnny Cueto csapatopcióját nem hívta le a San Francisco Giants;
• SP Yusei Kikuchi (Seattle Mariners) nem hívta le játékos opcióját;
• OF Joc Pederson (Atlanta Braves) nem hívta le a saját részét a kölcsönös opcióból;
• a Philadelphia Phillies nem hívta le OF Andrew McCutchen játékos opcióját
• a Seattle Mariners nem hívta le 3B Kyle Seager opcióját.

Mások viszont vagy szabad akaratukból, vagy a csapat döntése alapján maradtak jelenlegi munkaadójuknál:

• SP Trevor Bauer (Los Angeles Dodgers) nem lépett ki a szerződéséből, bár kérdés, hogy őt látjuk-e még valaha a pályán;
• OF J.D. Martinez élt a szerződéses opcióval és 2022-ben is a Boston Red Sox játékosa lesz;
• a Cleveland Guardians lehívta 3B José Ramírez csapatopcióját.

5 napjuk volt a csapatoknak az ún. qualifying offer (QO) kiosztására is, mely egy egyéves szerződéses ajánlat a liga 125 legjobban kereső játékosának fizetési átlagát figyelembe véve. Idén ez az összeg 18.4 millió dollár, és az ajánlatot azok a lejáró szerződésű játékosok kaphatják meg, akik év közben nem váltottak csapatot.

Amennyiben a QO-t a játékos elfogadja, a 2022-es szezonban 18.4 millió dollárért játszik a csapatában, ám ha elutasítja, akkor az őt szerződtető másik együttesnek le kell mondania draftcetli(k)ről, miközben régi csapatát extra választási jog(ok) illetik majd meg kompenzációként.

A döntésre 10 nap áll rendelkezésre, mely ma, azaz november 17-én jár le. A legtöbben el fogják utasítani az ajánlatot, de egészen friss hír, hogy a San Francisco Giants játékosa, Brandon Belt elfogadta azt.

Idén QO-val kínálták meg az alábbi játékosokat:

• Brandon Belt (Giants)
• Nick Castellanos (Reds)
• Michael Conforto és Noah Syndergaard (Mets)
• Carlos Correa és Justin Verlander (Astros)
• Freddie Freeman (Braves)
• Raisel Iglesias (Angels)
• Robbie Ray és Marcus Semien (Blue Jays)
• Eduardo Rodriguez (Red Sox)
• Corey Seager és Chris Taylor (Dodgers)
• Trevor Story (Rockies)

Egy időben a QO-t visszautasító játékos leigazolásával járó draftjog-vesztés sok csapatot távol tartott a szabadügynök-piactól, de az idei, kissé speciális holtszezon lehet, hogy elnézőbbé varázsol majd pár együttest. A legnagyobb neveknek természetesen semmi félnivalójuk nincs, ők ugyanúgy megkapják majd a nagy pénzt és új csapatuk boldogan válik meg egy korai körös választási jogtól.

Edzőkeringő

De térjünk rá az igazolásokra, ám bevezetésként először a kispadokra tekintsünk.

A kínosan sikertelen alapszakasz után (még a rájátszás sem lett meg) a San Diego Padres megvált Jayce Tingler-től, de a New York Mets is kirúgta Luis Rojas-t, valamint némi meglepetésre a wild card-ig eljutó St. Louis Cardinals is megvált menedzserétől, Mike Shildt-től.

Utóbbi pozícióját eddigi helyettese, Oliver Marmol vette át, ám a Padres egy igazi meglepetést dobott a szurkolóinak: az Oakland Athletics-szel sikert sikerre halmozó Bob Melvin-t csábították le délre. Melvin távozása azt is előrevetíti, hogy az A’s-nél nagy átalakulások várhatók a télen, több, az ő mércéjükkel mérve sokat kereső játékost is elcserélhetnek (Matt Olson, Matt Chapman, Sean Manea), miközben a Las Vegasba költözés is lóg a fejük felett, míg a Padres egy nagyon tapasztalt edzővel próbálja majd jóvá tenni az idei blamát.

A Mets-nél még nincs utód, viszont városi riválisuknál új szerződést kapott Aaron Boone (3 évre írt alá), de a döntőbe jutó Houston Astros is egy évvel hosszabbított Dusty Baker-rel, míg a San Francisco Giants történetének legjobb szezonját összehozó Gabe Kapler munkáját is két plusz esztendővel honorálták.

A New York Mets általános igazgatói (GM) pozíciója

Nem meglepő, hogy a queens-i gárdának nincs még új edzője, hiszen a vezetőségben is eluralkodott a káosz. A tavaly többségi tulajdonossá vált Steve Cohen új identitást ígért, majd igazgatói posztra kinevezte Jared Porter-t, aki mindössze 6 hétig töltötte be a pozíciót, miután kiderült, hogy sokáig illetlen üzenetekkel bombázott egy riporternőt. A helyébe lépő Zack Scott-ot viszont augusztusban ittas vezetésért letartóztatták, így a szezon végén őt is kirúgták.

Az ideiglenes elnöki/igazgatói posztot betöltő Sandy Alderson ezután széles körű hadjáratot indított és minden nagy halra kivetette a hálóját, ám előbb a Boston Red Sox-ot és a Chicago Cubs-ot is az ígéret földjére vezető Theo Epstein, majd az Athletics-nél végzett munkájáért filmet is „kapó” Billy Beane, később a Milwaukee Brewers-t kiváló munkával összerakó David Stearns is kikosarazta.

Ezt követően a táplálékláncban kissé lejjebb lévő halak sem haraptak: több, mint 10 jelölt utasította el a Mets hívását, valamint pár szakembert a jelenlegi csapata nem engedett interjúzni, de jellemző a helyzetre, hogy két hölgy, Raquel Ferreira (Boston Red Sox) és Jean Afterman (New York Yankees) sem kívánt a Mets bársonyszékébe ülni, inkább maradtak jelenlegi munkaadójuknál „alacsonyabb” pozícióban.

Ám úgy néz ki, a bohózat végre lezárult: a napokban a korábbi Yankees GM-helyettes és Los Angeles Angels általános igazgató Billy Eppler-t nevezték ki döntéshozónak, így Eppler újra egy vastag pénztárcával rendelkező tulajdonos mellett mutathatja meg csapatépítési képességeit.

Átigazolások

Ebben viszont már nem lesz a segítségére a kezdődobó, Noah Syndergaard, aki 9 év és egy komoly könyökműtét után köszönt el a csapattól és választotta (szó szerint) az Angyalok Városát. Thor egy évre a Los Angeles Angels-be igazolt, 21 millió dollár üti majd a markát és a rotáció izmosításán fáradozó Angyalok jövő évi kezdőötösének fontos tagja lehet majd. Az Angels viszont ismét nagy rizikót vállalt, mert mi van, ha Syndergaard könyöke mégsem jött teljesen rendbe? Az elmúlt két évben mégiscsak két inning-et dobott csak le. De a nyugati parton megszokták már, hogy a fejüket fogják a kezdődobóik teljesítménye láttán. Ám ha mégis bejön az igazolás, akkor a Shohei Ohtani-Noah Syndergaard páros sok kellemes pillanatot szerezhet majd a szurkolóknak.

A napokban új otthonra lelt egy másik kezdődobó is, Eduardo Rodriguez a bostoni mezt cserélte le a Detroit Tigers szerelésére. A szakértők azt beszélik, hogy a Tigrisek sokat költhetnek a télen (akár Correa is kiköthet náluk), és E-Rod 5 évre szóló, 77 millió dolláros szerződésével meg is tették az első lépést a csapat megerősítése irányába. Az ígéretes fiatalok (Casey Mize, Tarik Skubal, Matt Manning) által fémjelzett rotáció egy tapasztalt játékossal gazdagodott.

A legelső szerződést mégsem fentiek, hanem a katasztrofális szezont produkáló Andrew Heaney kötötte meg, a balkezes kezdődobó 1 éves, 8,5 millió dolláros kontraktust írt alá a Los Angeles Dodgers csapatával. Heaney engedett pontátlaga 5.83 volt a mögöttünk hagyott szezonban és számolatlanul adta fel a hazafutásokat, ám ha jobban megnézzük a statisztikáit kiderül, hogy a strikeout-ok kiosztásában és a séták limitálásában is jeleskedett. A Dodgers-nél minden bizonnyal úgy gondolják, hogy össze tudják rakni a teljesítményét, és a 2020-as bajnok rotációjának kell is a segítség, hiszen Max Scherzer és Clayton Kershaw is szabadügynök, valamint Trevor Bauer szexuális erőszakkal kapcsolatos ügye sem zárult még le.

De a Dodgers csoportriválisa, a Colorado Rockies is aktívan kezdte az átigazolási szezont, hiszen három játékosukkal is új szerződést írtak alá: a dobó Antonio Senzatela eddigi munkáját egy 5 év, 50 millió dolláros hosszabbítással jutalmazták, valamint a remek szezont produkáló 1B C.J. Cron-nak is új, két esztendőre szóló ajánlatot tettek, amit a játékos elfogadott. Mellettük egy évre megtartották a kezdőként és csereként is bevethető dobót, Jhoulys Chacín-t, aki jól ismeri már a denveri magaslati levegőt. Ám a coloradóiak holtszezonját úgyis Trevor Story távozása fogja meghatározni.

Játékoscserék

A szerződéskötések mellett pár csereüzletet is megkötöttek a csapatok, és a Tigers itt is élen járt, amikor megszerezte a Cincinnati Reds catcher-jét, Tucker Barnhart-ot. Barnhart statisztikái nem szúrják ki a szemeinket, de egy tapasztalt, jól védekező elkapóról van szó, aki pár évre kibérelheti magának a pozíciót.

De a Tampa Bay Rays is elkezdte a játékoskerete átalakítását és elköszönt két, a periférián mozgó spílertől (Michael Brosseau Milwaukee-ba, Luis Head Miamiba került), hogy helyet csináljanak a 2021 magasan legjobb farmrendszeréből érkező fiatal tehetségeknek.

Az előbb említett Reds elkapóján kívül még egy jól teljesítő játékosától megvált, SP Wade Miley-t waiver listára helyezték, ahonnan (10 millió dolláros szerződésével együtt) a Chicago Cubs húzta be. A Reds-nél le is nyilatkozták, hogy a bértömeget igyekeznek a lehetőségeikhez igazítani, így meglepő lenne, ha Nick Castellanos maradna, de a két kezdődobó, Luis Castillo és Sonny Gray is mozdíthatóvá válhat.

Visszavonulások

Volt olyan is, aki elköszönt a ligától és bejelentette visszavonulását.

A San Francisco Giants catcher-je, Buster Posey döntött úgy, hogy 2021 volt az utolsó idénye, és annak ellenére hozta meg ezt a döntést, hogy csapata kiváló szezonon van túl, valamint akár 22 millió dollárt is kereshetett volna a következő évben. Ő viszont innentől inkább a családjával tölti az időt, ami valahol érthető, hiszen mindent megnyert, amit csak lehetett.

2010-ben Év Újonca volt, 2012-ben MVP, ötször volt posztján a National League legjobb ütőjátékosa, 2016-ban pedig a legjobb védőjátékosnak járó díjat (Gold Glove) is bezsebelte. Hétszeres All-Star és ami a legfontosabb, háromszoros bajnok (2010, 2012, 2014). A játékon pedig nem csak ezekkel hagyott nyomot, mivel a catcher-ök leütközését is azután tiltották be, miután komoly sérülést szenvedett egy kemény összecsapás következtében.

Személyében a 2010-es évek egyik legmeghatározóbb játékosa mondott búcsút a ligának 2021. november 4-én.

De Joakim Soria, a megbízható záródobó/setup man is szögre akasztotta a kesztyűt, vele sem találkozunk már 2022-ben.

Nagynevű szabadügynökök

Végezetül nézzük meg, mely sztárok válthatnak csapatot a tél folyamán.

A 2021-es piac az elérhető shortstop-októl hangos, Carlos Correa mellett Corey Seager, Trevor Story, Marcus Semien és Javy Báez is szabadon igazolható; mindegyiküket összehozták már több csapattal is (Dodgers, Yankees, Astros, Rangers, Tigers, Mets, Red Sox, Phillies), továbbá ide vehetjük a több poszton is bevethető Chris Taylor-t is, aki a Dodgers színeiben nyújtott sokáig emlékezetes szezont.

A sok kérő igencsak felverheti majd Correa és Seager árát is, nem elképzelhetetlen, hogy mindketten 300 millió dollár értékű szerződést kötnek majd, míg a róluk lemaradók Story-val vagy Semien-nel gazdagodhatnak.

De sok pénzt tehet majd zsebre a friss bajnok 1B Freddie Freeman is, aki egész eddigi karrierjét az Atlanta Braves csapatánál töltötte, és senki sem tartja elképzelhetőnek, hogy a kapcsolat megszakadjon. Ám már sokszor volt példa olyanra, hogy egy klublegenda végül máshol folytatta pályafutását, mint sikerei első helyszínén. Freeman mellett jó barátja, Anthony Rizzo a legnagyobb név egyesen, míg hármason Kris Bryant lehet a fő célpont, ő viszont akár az outfield-en is bevethető.

Ez nagy előny számára, hiszen középkülsősként egyedül talán csak Starling Marte jelenthet azonnali erősítést az őt leigazoló együttes számára, Bryant sokoldalúsága viszont több csapat érdeklődését és ezzel több pénzt is hozhat a konyhára.

A bajnoki címet kihasználva Joc Pederson, Eddie Rosario és Jorge Soler is igyekszik kedvező feltételeket kiharcolni magának, de az outfield-re kevesebbet költeni szándékozók Mark Canha-ban is fantáziát láthatnak majd.

Aki viszont dobójátékost szeretne igazolni, annak bele kell nyúlni a pénztárcába, hiszen a sokat látott veterán ászok, Max Scherzer, Clayton Kershaw, Justin Verlander, Zack Greinke nem fogják olcsón adni magukat, de a kiváló szezont produkáló Robbie Ray, Marcus Stroman, Kevin Gausman és Carlos Rodón előtt is felcsillant a jól fizető szerződés megkötésének lehetősége. Meglepetés lenne, ha ezen játékosok közül bárki is 20 millió dollár alatti éves fizetést kapna, miközben Scherzer esetében pl. egy rövid (2-3 éves), de annál kedvezőbb (évi 40 millió $) konstrukciót is emlegetnek a kinti újságírók.

Akik viszont inkább a cseresort kívánnák combosítani, annak – mások mellett - a két záródobó, Kenley Jansen és Raisel Iglesias kínál erre eshetőséget.

Röviden, tömören így áll hát az MLB idei átigazolási szezonja, melynek alakulását a Kollektív Szerződést érintő tárgyalások miatt nagyon nehéz előre megjósolni. A november a szokásostól eltérően eddig elég eseménydús, többen is a december 1. előtti csapatépítés útjára léptek. Amennyiben a felek (MLB-MLBPA) megegyeznek, a Karácsony előtti Winter Meetings szállíthatja a szokásos üzlet-cunamit, de amennyiben elhúzódnak a tárgyalások, hosszú télre kell berendezkednünk.

A holtszezon érdekesebb eseményeiről igyekszem majd rendszeresen beszámolni a blogon.

(A képek forrása: newsday.com, jsonline.com, abc13.com, nypost.com, metsmerizedonline.com, mlbdailydish.com, espn.com)