A héten lezárultak a főcsoport-elődöntők (Division Series). Nézzük meg, ki és hogyan került ki győztesen a Houston Astros és a Chicago White Sox csatájából.

Előzetesen sokan a White Sox-ot tartották a párharc esélyesének, a chicagóiak remek rotációval és hasonlóan acélos  ütősorral rendelkeznek, ám ellenfelük éppenséggel a liga legjobb támadóegységét vonultatta fel, ráadásul – talán kissé meglepetésre – a dobóik is remekül állták a sarat az alapszakaszban.

Aki a végletekig kiélezett összecsapásban bízott, az nagyot csalódott; az Astros viszonylag simán ugrotta meg a White Sox által képzett első akadályt.

1. mérkőzés

Houston Astros - Chicago White Sox 6-1

Lance McCullers Jr. egyből megadta az alaphangot csapatának, 6.2 játékrészt dobott le engedett pont (és séta!) nélkül; az első bázisütést is csak a negyedik inning-ben adta fel az ellenfélnek – pályán töltött ideje alatt mindössze 4 basehit jött össze a White Sox-nak. Eközben az ütősor gyorsan felpakolt 6 pontot az eredményjelzőre, nem számított, hogy a kiváló alapszakaszt produkáló Lance Lynn állt velük szemben.

A pontgyártást az újonc Jake Meyers kezdte meg, amikor a 2. alján egy szimplával behozta Yordan Alvarez-t (ez volt Meyers első rájátszás meccse, -ütése, -RBI-ja), de később a tapasztaltabbak is megrázták magukat: Alvarez, Michael Brantley és Alex Bregman is hozzá tudott járulni a sikerhez (2-2-1 RBI). Az ötödikben már 6-0-át mutatott az eredményjelző, de Lynn addig sem bírta, 3.2 inning alatt kicsinálták (6 H, 5 ER) – ez visszatérő motívum volt ebben a szériában.

Ugyan a becsületpont a 8. játékrészben összejött a vendégeknek, de komoly erődemonstrációval nyitotta meg a párharcot a ’Stros.

Érdekesség a mérkőzésről: az egy meccsen hat pályára lépő kubai játékos (José Abreu, Yoán Moncada, Yasmani Grandal, Luis Robert, Yuli Gurriel, Yordan Alvarez) playoff-rekordot jelentett.

A meccs embere: Lance McCullers Jr. – 6.2 IP, 4 H, 4 K és Yordan Alvarez – 2/3, 2 R, 2B, HR, 2 RBI, BB, K

2. mérkőzés

Houston Astros - Chicago White Sox 9-4

A vereség ellenére bizakodhatott a Sox, hiszen másnap ászuk, Lucas Giolito állt dobódombra, ám hiába tudott jobb eredményeket elérni az ütősor Framber Valdez ellen, a ChiSox dobói ismét csődöt mondtak.

Pedig a vendégek rögtön az 1. játékrészben megtelítették a bázisokat, de csak egy pontot sikerült szerezniük – talán ekkor kellett volna jobban lecsapni, bár tény, hogy 5 inning alatt végül 4 run-t behoztak azért Valdez-ről. A probléma viszont azzal volt, hogy Giolito sem tudta távol tartani az Astros ütőit a bázisokról, rövidke startja (4.1 IP) alatt ugyanannyi pontot engedélyezett, mint kollégája, ráadásul 5 sétát is kiosztott.

De még így is egálra álltak a felek, a döntő momentum pedig végül az lett, hogy a ChiSox cseredobói nem bírták a nyomást. A 7. tetején a vendégeknek még sikerült két futót bázisra juttatniuk, ám pont végül nem jött be ebből a helyzetből, fordulás után a hazai Astros viszont beindította az úthengert. Aaron Bummer-nek és Craig Kimbrel-nek nem volt ellenszere, Yordan Alvarez (szimpla), Carlos Correa (dupla) és Kyle Tucker (hazafutás) ütéseiből 5 pontot szerzett a ’Stros, amivel eldöntötte a mérkőzést.

Bár az ő cseréik is meginogtak néha – a 9. játékrészben két ChiSox futó volt pontszerző pozícióban -, run-t végül nem adtak fel, így a houstoniak kényelmes, 2-0-s előnnyel utazhattak Chicagóba.

Érdekesség a mérkőzésről: az Astros a második meccsen is 10 bázisütéssel zárt, akárcsak az elsőn; a két ütközet során csapatszinten .308-as ütőátlagot produkáltak.

A meccs embere: Kyle Tucker – 2/4, R, HR, 3 RBI

3. mérkőzés

Chicago White Sox - Houston Astros 12-6

A helyzetnek megfelelő hangulat fogadta a csapatokat a White Sox otthonában, akik felett már ott lebegett Damoklész kardja; egy újabb vereség a szezonjuk végét jelentette volna.

Ám a hazai szurkolók lelkesedését hamar letörte az Astros, mert bár a ChiSox rögtön az első játékrészben megszerezte a vezetést egy Eloy Jiménez RBI-szimplával, a vendégek Kyle Tucker vezetésével hamar fordítani tudtak, a második és harmadik inningek-ben 5 pontot pakoltak az eredményjelzőre (Tucker ütött egy 2 RBI-duplát és egy kétpontos hazafutást is) – a White Sox harmadik kezdődobója, Dylan Cease sem húzta sokáig a dombon.

A 3. alján viszont előbb Yasmani Grandal (2 RBI), majd Leury Garcia (3 RBI) vágtak home run-t, amivel visszavette a vezetést a ChiSox (20 db szimpla után tudtak végre extra bázisokat jelentő ütést elérni), ám az előny csak rövid ideig tartott ki, a 4. tetején egyenlített a ’Stros (6-6). A hazaiak lendülete azonban kitartott, az inning alján újabb három pontot szereztek, köszönhetően az ütősoruk közepének (Abreu, Grandal, Jiménez) – Grandal ütése után érdekes jelenetek játszódtak le, de a bírók végül megadták a ChiSox pontját.

A pofonosztás ezt követően kicsit alábbhagyott, a bullpen-ből beálló dobók (Christian Javier, Ryne Stanek – Ryan Tepera, Aaron Bummer, Craig Kimbrel, Liam Hendriks) egy ideig kontroll alatt tudták tartani a dolgokat, de a 8. alján szerzett három ponttal a hazaiak végleg eldöntötték a meccset. 

Érdekességek a mérkőzésről:

• A ChiSox 13 év után játszott hazai playoff meccset;

• Cane Guy – Rob Holt, egy White Sox szurkoló a sétapálcáját feltartva „varázsolt” a mérkőzésen – előbb egy hazai szimplát, majd egy vendég strikeout-ot sikerült megvuduznia;

• A White Sox cseredobója, Ryan Tepera jellopással vádolta meg az Astros-t, érvként pedig azt hozta fel, hogy a harmadik mérkőzésen 16 strikeout-ot gyűjtöttek az ütőik, míg a megelőző két, houstoni mérkőzésen összesen estek ki ezen a módon játékosaik. Fool me once, shame on you. Fool me twice….

A meccs embere: Leury Garcia – 2/5, 2 R, 2B, HR, 4 RBI, 2 K

4. mérkőzés

Chicago White Sox - Houston Astros 1-10

A negyedik meccset az eső miatt egy nappal el kellett halasztani és a pici szünet megtörte a White Sox lendületét. Pedig a dombon ismét egy kiváló szezont futó dobójátékos, a szeptember óta sérülésekkel bajlódó Carlos Rodón állt, de az Astros-t ő sem tudta megállítani, ráadásul a vendégeknél az első meccsen domináló Lance McCullers Jr. kezdett.

Pedig a mérkőzés nem indult rosszul a hazaiak számára: Rodón az első két játékrészt lehozta engedett pont nélkül, majd a 2. alján Gavin Sheets szóló hazafutásával az előnyt is sikerült megszereznie a ChiSox-nak. Ezt követően viszont elfogyott a tudomány, a ’Stros 2.2 inning után elüldözte Rodón-t a dombról és szép lassan megnyerte a meccset. A harmadikban Carlos Correa duplájának köszönhetően kettő, a negyedikben három pontot szereztek, de a hatodikban és a nyolcadikban is felpakoltak 1-1 run-t az eredményjelzőre.

A hazaiaknak voltak lehetőségeik, de már a meccs felénél úgy nézett ki, hogy beletörődtek a kiesésbe, José Altuve utolsó inning-ben szerzett hárompontos hazafutása már csak a sót szórta bele a ChiSox drukkerek nyílt sebébe.

A két veterán edző, Dusty Baker és Tony LaRussa csatáját tehát előbbi nyerte, az Astros dobásban, ütésben és védekezésben is felülmúlta ellenfelét.

Érdekesség a mérkőzésről: zsinórban 5. főcsoport-döntőjébe jutott be az Astros, harmadik csapatként az MLB történetében (Atlanta Braves 1995-1999, Oakland Athletics 1971-1975).

A meccs embere: José Altuve – 3/5, 4 R, 2B, HR, 3 RBI, SB

(A képek forrása: theathletic.com, nytimes.com, marca.com)