A két középső divízió csapatainak fele álmodhat még az idei rájátszásról.
Augusztus 1-jén lezárult a csereidőszak az MLB-ben, így innentől lényeges erősítésekre már nincs lehetősége a csapatoknak; azzal indulnak a rájátszásért folyó csatába, amijük van – illetve akiknek a playoff-ra már nincs esélyük, azok az alapszakasz utolsó két hónapját hozzák majd le a jelenlegi játékoskeretekkel.
A dobók körében igen jó játékosok is új mezt húzhattak, de ütőoldalon már nem voltak ekkora volumenű cserék, a legnagyobb neveket végül nem tették elérhetővé. Shohei Ohtani maradt Los Angeles-ben, mivel az Angels vezetősége úgy döntött, mindent megtesznek, hogy végre rájátszásba jussanak, míg a Chicago Cubs a július végi 8 meccses győzelmi sorozaton felbuzdulva szintén a vásárlók táborát erősítette, így pl. Cody Bellinger-t sem dobták piacra. A San Diego Padres nem lengette meg a fehér zászlót, és bár a St. Louis Cardinals már a jövő évre készül, végül több jó nevű dobó mellett csak egyetlen egy ütőjátékostól váltak meg.
Az üzletelésben mind a harminc csapat érintett volt valamilyen szinten, vegyük hát számba, milyen cseréket kötöttek, illetve mi várható a hátralévő két hónapban.
Kezdjük az American League és a National League középső divízióival.
AL Central
Ebben a divízióban pofon egyszerű a helyzet: aki nyeri a csoportot, az bejut a rájátszásba, a többiek viszont készülhetnek a 2024-es idényre.
A divízió győzelemért a Minnesota Twins és a Cleveland Guardians küzd egymással (jelenleg előbbi van lépéselőnyben), de jól mutatja a csoport gyengeségét, hogy az éllovas egyetlen másik divízióban sem lenne jobb harmadiknál. Így tehát, aki végül második lesz az AL Central-ban, annak a wild card-ra sincs sok esélye - a Guardians 7.5 mérkőzés hátrányból, negatív mérleggel figyeli a küzdelmeket.
Ennek ellenére nem igazán feszültek meg a két gárdánál, hogy megerősítsék a kereteket.
A Twins mindössze egy üzletet kötött: a május óta pocsék formában játszó cseredobót, Jorge López-t küldték a Miami Marlins-ba egy másik cseredobóért, Dylan Floro-ért cserébe, aki valamivel jobb számokat produkál, de aligha lesz a mérleg nyelve a csoportgyőzelemért folyó versenyben. Az Ikrek így csak a húzónevek formajavulásában (igen, rád nézek Carlos Correa), valamint a sérültek visszatérésében (Alex Kirilloff, Royce Lewis) és formajavulásában (Byron Buxton, Joe Ryan) bízhatnak.
Buxton esete különösen érdekes, mivel a világ összes tehetségével megáldott játékost idén már csak, mint kijelölt ütő (Designated Hitter, DH) vetették be, hogy megóvják a sérülésektől, de így is másodjára kellett sérültlistára tenni. Ám ha a hátralévő 50 mérkőzésből tizenötön pályára tud lépni, akkor meg lenne 9 éves karrierje második olyan szezonja, amely során legalább 100 mérkőzésen felhúzta magára a csapat mezét. Úgy tűnik, ez a DH-dolog sem tudja távol tartani Buxton-t a kórháztól.
A minnesotaiak gyengélkedése azt is jelenti, hogy negatív mérlege ellenére a Guardians is lőtávolban van, hiába botladozik az ütősor és hiába dőlt ki hosszabb távra két fontos kezdődobójuk, Shane Bieber és Triston McKenzie is. A helyzet orvoslására hozták Noah Syndergaard-ot, akit nagyon helyre kell tenni, ha hasznos igazolássá akarják varázsolni, de az ellenértékként a Los Angeles Dodgers-be küldött Amed Rosario távozása azt jelenti, hogy felszabadult a hely a Guardians fiatal, tehetséges infielder-jei (Brayan Rocchio, Gabriel Arias, José Tena) előtt, hogy MLB tapasztalatot gyűjtsenek. Ehhez hozzájárulhat 1B Josh Bell távozása is, aki nagy reményekkel érkezett Cleveland-be, de igen gyenge teljesítményt nyújtott, így most már a Miami Marlins mezében próbálhatja meg rájátszásba segíteni csapatát.
Végtére is, úgy tűnik, ez a szezon nem lesz túl sikeres Cleveland-ben, de ha a fiatal ígéretek szereznek egy kis rutint, a jövő gárdájának építése szempontjából nagyon fontos lehet a hátralévő két hónap. Ennek, mármint a jövő csapatának építése érdekében adtak túl a remek szezont hozó dobó Aaron Civale-on is, akit most komoly ellenértékért lehetett elpasszolni. Meg is szerezték a fangraphs.com szerint a legjobb, most csapatot váltó tehetséget, 1B Kyle Manzardo-t a Tampa Bay Rays-ből, aki rögtön a Guardians második legnagyobb tehetsége lett és valószínűleg már idén lehetőséget kap a csapatban – pláne, hogy a fent említett Bell-t már Floridában kell keresni.
Ha a rájátszás esetleg nem is lesz meg, a vezetőség mégis jó helyzetbe kormányozta a Guardians-t.
A csoport többi csapata már rég a jövőbe tekint, így a Detroit Tigers, a Chicago White Sox és a Kansas City Royals is eladóként jelentek meg a piacon.
A Tigrisek Philadelphiába küldték SP Michael Lorenzen-t a fiatal kettes védő Hao-Yu Lee-ért cserébe, akinek ütőtechnikáját nagyon dicsérik a játékosmegfigyelők, és mivel még csak 20 éves, szerintük idővel az erő is megjelenik majd lengetésében. Viszont egy másik kezdődobót, Eduardo Rodriguez-t nem sikerült elcserélniük, mivel E-Rod kihasználta a szerződésében foglalt vétójogot, és „megfúrta” a Dodgers-hez történő költözését. Az ok? Rodriguez nyilatkozata szerint ő és családja is jól érzik magukat Detroit-ban és nem véletlenül tették bele a vétójogot a szerződésébe. Hamarosan meglátjuk, tényleg ennyit számít-e a környezet, hiszen E-Rod (ha akar) az év végén kiléphet a kontraktusából és szabadon tárgyalhat bárkivel az új feltételekről.
A White Sox és a Royals esetében ilyen probléma nem állt fenn, mindkét csapat képes volt több veterántól is megválni.
Utóbbi még június végén a Texas Rangers-be boltolta RP Aroldis Chapman-t, majd elcserélte INF Nicky Lopez-t (új csapata az Atlanta Braves), RP Scott Barlow-t (San Diego Padres), SP Ryan Yarbrough-t (Los Angeles Dodgers) és RP José Cuas-t (Chicago Cubs). Érkezési oldalon 9 új játékos szerepel, de a szakértők szerint köthetett volna jobb üzleteket is a Royals, nem túl acélos az ellenértékként megszerzett spílerek névsora.
Mindenesetre a Chapman-ért kapott Cole Ragans eddigi két startján kiváló teljesítményt nyújtott (11 IP, 1 ER), így ő eddig remek fogásnak tűnik, valamint a korábban nagy tehetségnek tartott Tucker Davidson-t is talán helyrerakhatnák, ha nem a szemeink láttára zajlana a Royals rotáció szenvedése. Eddig – Brady Singer kivételével – egyik nagy reménységnek tartott dobójukból sem sikerült semmit kihozni, de ütőoldalon is csak a mostanában mindent elsöprő Bobby Witt Jr.-nál látható némi előrelépés. Nem csoda hát a 36-76-os mutató, és jövőre sem várható sokkal jobb szereplés a Royals-tól.
Valószínűleg jövőre még a White Sox sem lesz faktor, de a Fehér Zoknisok pár nap leforgása alatt komolyan felturbózták az utánpótlást. Ehhez persze meg kellett válni SP Lucas Giolito-tól és RP Reynaldo López-től (mindkettő a Los Angeles Angels-be került), SP Lance Lynn-től és RP Joe Kelly-től (Dodgers), RP Kendall Graveman-től (Houston Astros), RP Keynan Middleton-tól (New York Yankees), valamint 3B Jake Burger-től (Miami Marlins), de az értük kapott catcher Edgar Quero, valamint a dobó Ky Bush, Jake Eder és Nick Nastrini is egyből a ChiSox 10 legígéretesebb tehetsége közé került, míg az Astros-tól megszerzett C Korey Lee akár már jövőre átveheti a kezdő catcher pozíciót. Behúzták továbbá a nagy tehetségnek tartott dobó Luis Patiño-t is a Tampa Bay Rays-ből, akinek ugyan erősen megkopott a fénye az idei szezonban, de Chicagóban, nyomás nélkül, talán ki tudja majd hozni magából azt, amiért korábban liga szerte ígéretes játékosként tekintettek rá.
Dylan Cease-t végül megtartották, ennek ellenére nem egy pillanat lesz újra erős csapatot építeni, pláne, hogy a tulajdonos nem is igazán szeret költekezni, de a jelenlegi vezetőség egyszer már véghezvitt egy sikeres újjáépítést (ha a playoff-ban sok sót nem is ettek meg), és most is meg tudtak szerezni pár, hosszútávon fontosnak kinéző játékost. Érdekes lesz majd figyelni, hogy télen milyen játékosmozgásokat hajt végre a ChiSox, de most nyáron kettőt hátra léptek, hogy hamarosan (reményeik szerint) hármat előre tudjanak ugrani.
NL Central
A National League oldalán nem ilyen egyértelmű a helyzet, mivel a divíziót a Milwaukee Brewers, a Cincinnati Reds és a Chicago Cubs is megnyerheti, de aki erről lemarad, az akár a wild card helyek egyikére is becsúszhat.
Ennek megfelelően mindhárman igyekeztek erősíteni, de a Cincinnati Reds-nek nem jött össze még egy kezdődobó megszerzése, így egyedül a balkezes reliever, Sam Moll érkezett Oakland-ből. Cseredobókból sosem elég, és Moll hasznos tagja lehet majd a csapatnak, de a Reds már eddig is a liga egyik leggyengébb rotációjával rendelkezett, így továbbra is az ütősor remeklésében bízhatnak. Amivel eddig nem is volt probléma, bárki érkezett a csapatba a kisligából (pl. Elly De La Cruz és Matt McLain), az ütött, mintha nem lenne holnap, valamint olyan játékosok, mint Jake Fraley vagy Spencer Steer is kiváló teljesítményt nyújtottak, de a rotációnak nagyon kell, hogy az egy szem Andrew Abbott mellé (aki akár az Év Újonca címet is begyűjtheti majd), valaki fel tudjon lépni.
Hunter Greene és Nick Lodolo mielőbbi visszatérése így kulcskérdés, de ha az ütősor behúzza a féket, a Reds lemaradhat a rájátszásért folytatott küzdelemben. Bár a fiatalok testbeszéde nem azt vetíti előre, hogy megijednének a feladattól, egy hosszú augusztus után egy stresszes szeptember következik majd, így MLB-karrierjük legelején komoly próbatétellel állnak szemben. Alighanem mindegyikük erről álmodott kisgyerekként, így továbbra is érdemes a Reds csapatát követni.
Pláne, hogy a többiek sem tűnnek olyan nagyon komplett csapatnak.
Milwaukee-ban a szokásos helyzet állt elő: a rotáció a liga felső harmadába tartozik, ám az ütősor számai majdnem utolsók az MLB-ben. Már évek óta ezt a játékot játssza a BrewCrew, így nem csoda, hogy főleg a lineup-ba érkezett erősítés 1B Carlos Santana és 1B/OF Mark Canha személyében. Mivel a kezdő egyes védő, Rowdy Tellez sérült, remek húzás a vezetőségtől a két játékos megszerzése, ráadásul akár DH-ként, Canha-t pedig külső védőként is be tudják vetni, így a rugalmasságot sem veszítik el.
Santana a csoportrivális Pittsburgh Pirates-ből érkezett és a gyenge kezdés után júniusban némileg magára talált, így egyből a Brewers ütősorának közepén találhatja magát, míg Canha hozhatja a szokásos megbízható, de nem kiemelkedő játékát, amely úgy kell a Milwaukee-nak, mint egy falat kenyér. Amennyiben a fiatal tehetségek (Sal Frelick, Brice Turang, Joey Weimer) ifjonti lendülete is szállítani tudja a csapatot, úgy minden esélyük meg van az NL Central megnyerésére, de ha az új érkezők nem válnak be, akár a rájátszásról is lemaradhatnak.
A biztonság kedvéért azért a bullpen-be is hoztak egy új embert, a balkezes Andrew Chafin-ért a jobbkezes Peter Strzelecki-t adták az Arizona Diamondbacks-nek, de egy régi csapattagtól, Luis Urías-tól is megváltak, aki idén katasztrofális számokat produkált, így inkább Bostonba postázták, és a fent említett Turang-gal, valamint Andruw Monasterio-val mennek előre kettes és hármas védő pozíciókban.
A csereidőszak egyik legnagyobb sztorija a Chicago Cubs volt, akik július közepén még eladónak tűntek, olyan kívánatos portékával, mint OF Cody Bellinger, vagy SP Marcus Stroman, ám egy nyolcmeccses győzelmi sorozat ismét a playoff-harc közepébe katapultálta őket, így Bellinger-t levették az átadólistáról (Stroman kijelentette, hogy nem is akarna távozni) és inkább vevőként pozícionálták magukat.
Ennek köszönhetően hozták a bullpen-be a fent említett José Cuas-t a Royals-ból (cseredobóból sosem elég), valamint Tampából elhozták a remek sebességgel, de nagyon kevés kontroll-lal dobáló Josh Roberson-t, aki remek projekt lehet a játékosok képzéséért felelős személyzetnek. A legnagyobb fogás viszont Jeimer Candelario „hazahozatala” volt, aki a legjobban keresett ütőjátékosnak számított ezen a nyáron és mostantól a Cubs amúgy sem gyenge ütősorát erősíti – a szó legszorosabb értelmében; a csere utáni első két meccsén összesen 8 találatot ért el.
Talán még egy kezdődobót elbírt volna a keret, de az ütősor olyan jól működik most, hogy bárkit túl tudnak ütni. Ráadásul az augusztusi sorsolás sem tűnik vészesnek: az Atlanta Braves mellett a Toronto Blue Jays lesz az egyetlen pozitív mérleggel rendelkező ellenfél, valamint egy Brewers elleni széria vár még a Mackókra a hónap végén.
És ki tudja, lehet, hogy oda már az NL Central éllovasaként érkeznek meg?
A csoport másik két együttese már a jövőre készül, ami a Pittsburgh Pirates esetében nem nagy meglepetés, annál inkább nem várt fejlemény a St. Louis Cardinals esetében.
A Kalózok hiába kezdték kiugróan jól a szezont (20-9 április végén), azóta minden hónapban negatív mérleget produkálnak, így arra az útra léptek, amit év elején mindenki vizionált: az alapszakasz hátralévő részében megnézik, mit tudnak az olyan fiatal tehetségek, mint SP Quinn Priester, C/OF Henry Davis, C Endy Rodríguez, INF Liover Peguero, vagy INF Alika Williams.
A játéklehetőség felszabadítása érdekében megváltak az olyan, lejáró szerződésű veteránoktól, mint a fent említett Santana, a dobó Rich Hill és 1B Ji-Man Choi (akik a San Diego Padres-be kerültek), valamint C Austin Hedges (Texas Rangers). Viszont a tény, hogy megtartották pl. a closer David Bednar-t, szó nem volt Andrew McCutchen távozásáról, és hogy SP Mitch Keller is végül maradt a csapatnál, számomra azt jelzi előre, hogy jövőre már eggyel vérmesebb reményei lesznek a Pirates-nek. Amennyiben azt a fiatalok teljesítménye is indokolni fogja.
A St. Louis Cardinals viszont egész biztosan a rájátszásra hajt majd 2024-ben, akárcsak idén tették volna, de ehelyett a liga egyik legnegatívabb meglepetését hozták össze. Az esélyeik már május elejére elszálltak (10-24 mutató a hónap első hetére), a rotáció teljesen széthullott, Adam Wainwright utolsó szezonja rémálommá vált, és még olyan hírek is felreppentek, hogy hajlandók lennének akár Paul Goldschmidt-től vagy Nolan Arenado-tól is megválni. A teljes kiárusítás végül nem valósult meg (az ütősorból egyedül csak SS Paul DeJong távozott), de a rotáció kiadós pofont kapott. Távozott a lejáró szerződésű Jack Flaherty (Baltimore Orioles) és Jordan Montgomery (Texas Rangers), a kezdőötös talán két legbiztosabb tagja, de a bullpen-ből is elcserélték Chris Stratton-t, Génesis Cabrera-t és a closer Jordan Hicks-et is.
Érkezett 8 fiatal tehetség, akik közül a szakértők a Texas-ból megszerzett Tekoah Roby-t tartják a legígéretesebbnek, de erős szerzeménynek számít SP Sem Robberse, INF Thomas Saggese és INF Cesar Prieto is; egyből mind a négy játékos a franchise Top10 tehetsége közé került, azaz a Cardinals szépen feltöltötte a farmrendszert, ha már ezt a szezont lehúzhatják a toaletten.
De télen muszáj lesz pénzt áldozniuk a rotációra, mert hiába a komplett ütősor és egy rakás, várhatóan már jövőre bevethető fiatal dobó (a Top10 tehetségükből 6 dobójátékos), szinte csak újoncokkal nekimenni az idénynek tiszta öngyilkosság. Persze a Cards sosem zárkózik el egy-egy nagyobb szerződéstől, ha az indokolt, valamint télen is aktívak lehetnek a cserepiacon (az ütősorban van még tartalék), így az ő holtszezonjukat érdemes lesz kiemelten figyelni.
Arenado és Goldschmidt sem lesz már fiatalabb, addig kell jó csapatot építeni köréjük, amí még húzóemberek tudnak lenni. Ez az idei szezon egy nagy jobb horog a franchise-nak, de akár egy tél alatt helyrehozható a probléma. Viszont sietniük kell, mert Chicagóban és Cincinnati-ben is erős csapatok alakulnak.
Vége annak az időszaknak, amikor ötből három csapat is (Cubs, Reds, Pirates) az újjáépítésen ügyködött.
A statisztikai adatok az augusztus 5-én (szombaton) lejátszott mérkőzések utáni állapotokat mutatják.
(A képek forrása: postregister.com, sports.yahoo.com, bucsdugout.com)
