Beragadt a 2024-es idény rajtjánál a kanadai együttes. Átmeneti problémákról van szó, vagy nagyobb gondok vannak a csapat háza táján?
Bár a tavalyi szezonban a Toronto Blue Jays meg tudta csípni az utolsó, rájátszást jelentő pozíciót az American League-ben, végül a Minnesota Twins elleni wild card párharc két mérkőzésén összesen csak egy pontot tudtak szerezni, így 2020 és 2022 után harmadszor is elvéreztek a playoff első körében; egyidejűleg hozzájárultak a Twins 19 éven át tartó rájátszás-nyeretlenségi sorozatának megszakadásához is.
Az ütősor problémái, a playoff-ba jutás ellenére, már a 2023-as szezonban is felütötték fejüket, pl. a Jays volt az egyik legrosszabb csapat a különböző, bázisfutással kapcsolatos statisztikai kategóriákban, viszont a remek rotáció ki tudta őket húzni a bajból. De amikor Vlad Guerrero Jr. és Bo Bichette 2019-ben bemutatkozhattak az MLB-ben, sokkal nagyobb dolgokat ígértek a torontói vezetők.
És a jelenlegi szezon első hónapja alapján idén sem érkezik el a várva várt áttörés.

Nem túl aktív átigazolási időszak
Úgy néz ki, a holtszezont teljesen Shohei Ohtani érkezésére tették fel, ám a japán sztárjátékos (bár egy decemberi napon úgy tűnt, Toronto felé veszi az irányt) végül a Los Angeles Dodgers-t választotta, a Blue Jays vezetőségének pedig nem nagyon volt használható B terve erre az esetre.
Ahogy feljebb említettem, a rotáció jó teljesítményt nyújtott 2023-ban és Hyun Jin Ryu távozásán kívül veszteség nem érte ezt a csapatrészt, így megtehették, hogy a Japánból elhozott kubai Yariel Rodriguez-t úgy igazolják le öt évre, hogy benne volt a pakliban, kell majd egy kis akklimatizálódási idő a Nippon Professional baseball ligában még cseredobót játszó kubainak, aki egyébként a 2023-as szezonban nem is lépett pályára.
Ráadásul a csapat legígéretesebb tehetsége is egy dobó, Ricky Tiedemann, aki nem volt messze attól, hogy a nagy csapattal kezdje meg a szezont, de végül Triple-A-be irányították és most könyöksérülés miatt nem bevethető; amennyiben rendbe tud jönni, úgy egész biztosan bemutatkozhat majd az MLB-ben.
Így hát egyetlen igazán fontos dolga volt a vezetőségnek: ráncba szedni az ütősort, de úgy néz ki, hogy Mark Shapiro elnök és Ross Atkins általános igazgató a már meglévő játékosok fejlődésére/formajavulására szavazott, mint inkább új, nagynevű szabadügynökök leigazolására.
Az átigazolási időszak során nem tartották meg a hármas védő Matt Chapman-t, valamint a kijelölt ütő Brandon Belt-et sem, de elengedték a veterán Whit Merrifield-et is. Maradt ellenben az outfielder Kevin Kiermaier, érkezett Belt pótlására Justin Turner, továbbá hármas védő posztjára Isaiah Kiner-Falefa. Hármójuk közül viszont leginkább csak Turner tekinthető erősítésnek, ő tavaly a Boston Red Sox mezében átlag feletti szezont (114 wrC+) produkált. Bár Kiermaier sem hozott rossz számokat Blue Jays szerelésben az előző szezonban, de az idény második felében pont kereken átlagos teljesítményt nyújtott (100 wrC+), míg Kiner-Falefa a borzasztó szenvedést produkáló New York Yankees-ből is sokszor lefelé lógott ki (82 wrC+).
Mi az a wrC+?
A Weighted Runs Created Plus (wrC+) egy olyan statisztikai kategória, amely megmutatja, adott játékos mennyiben járult hozzá csapata pontszerző tevékenységéhez. A mutató meghatározásakor figyelembe vesznek különböző külső hatásokat is, mint pl. ütő- vagy dobóbarát-e az a stadion, ahol a játékos a mérkőzéseket játssza.
Ennek köszönhetően a wrC+ alkalmas arra, hogy pontgyártás szempontjából nagyon is különböző pályákon játszó játékosok teljesítményét összehasonlítsuk, sőt, akár különböző korok játékosainak szereplése is összemérhető egymással. A wrC+ ugyanis figyelembe veszi azt is, hogy adott spíler mely évtizedekben játszott az MLB-ben.
A 100-as érték jelenti az átlagost, ettől pozitív irányban eltérő szám esetén átlag feletti teljesítményről beszélhetünk.
Így abban bízhattak a csapat szurkolói, hogy a 2022 elején még mozivászonra kívánkozó teljesítményt ígérő Vlad Guerrero Jr. végre tényleg képes lesz a liga 10 legrettegettebb ütőjátékosa közé lépni, hogy Bo Bichette továbbra is hozza majd a .300 feletti ütőátlagot, hogy George Springer valahogy le tudja fékezni karrierje lejtmenetét, hogy Daulton Varsho megmutatja, miért cseréltek el érte két jó játékost is, vagy, hogy Davis Schneider tavalyi berobbanása nem csak a véletlen műve volt.
Sok tényezőnek kellene jól összeállnia, hogy ez a Jays ütősor olajozottan működjön, de eddig nagyon úgy tűnik, hogy 2024-ben is akadozni fog a gépezet.
2023 – gyenge évzárás, 2024 – gyenge évkezdet
A Blue Jays 15-18-as győzelem-vereség mutatóval áll az AL East utolsó helyén, de mivel még 5 hónap és több, mint 120 meccs hátra van az alapszakaszból, a jelenlegi helyezés nem nagyon számít. Az ütősor mutatott teljesítménye, kombinálva a tavalyi évvel, azonban már elegendő mintát biztosít ahhoz, hogy a szurkolók elkezdjenek aggódni.
Pláne úgy, hogy a csapat edzője, John Schneider is keményebb hangot ütött meg a tegnapi, Washington Nationals elleni mérkőzés előtt, amikor kijelentette, hogy most van itt az ideje összekapni magukat, nem érnek rá várni. A nyilatkozat nem tüzelte fel a csapatot, hiszen 9-3-as vereséget szenvedtek a fővárosiaktól.
A Blue Jays ebben a szezonban átlagban 3,45 pontot szerez mérkőzésenként, amivel csak a tavalyi-, valamint az idei év vicc csapatát, az Oakland Athletics-et és a Chicago White Sox-ot előzik meg. Így hiába vannak nagyon jó teljesítmények dobófronton (José Berriós pl. Cy Young-díjas formában indította a szezont), nem nagyon hibázhatnak a dobók, mert az ütősor nem képes őket kihúzni a bajból.
Csak néhány általam kiemelt statisztikai kategória, amelyben a kitűzött célokhoz képest (minimum rájátszásba jutás) igen gyatrán teljesít eddig a Blue Jays:
- 28 szerzett hazafutással a liga 22. helyén áll a csapat;
- a Blue Jays ütőinek kollektív bázisra kerülési átlaga .307, amellyel a liga 19. helyén tanyáznak;
- súlyozott ütőátlagban 22. a csapat;
- viszont jó hír, hogy egész sokat sétálnak (9. hely a ligában) és mellette kevés strikeout-ot gyűjtenek (5. legkevesebb az MLB-ben);
- a bázisokon viszont továbbra sem nagyon kell tőlük tartani, mindössze 19. helyen állnak ellopott bázisok számában;
- de az új hullámos statisztikai kategóriákban sem jobb a helyzet – 19. helyen állnak a feljebb taglalt wrC+ mutatóban (97, azaz átlag alatti teljesítménnyel, bár nem is annyira sokkal maradnak el az átlagostól). Az más kérdés, hogy Guerrero Jr.-ral és Bichette-tel nem az átlagos teljesítmény lenne a cél.
Természetesen, ha egyéni szinten próbáljuk nézni a produkciót, se találunk kiemelkedő számokat.
Daulton Varsho úgy vezeti pl. a házi home run listát 6 találattal, hogy ebből ötöt egy (kiváló) heti teljesítménnyel hozott össze április 12. – április 20. között, de az is jól jellemzi a helyzetet, hogy jelenleg a 39 éves Justin Turner tudja felmutatni a legjobb ütőátlagokat.
Vlad Guerrero Jr., Bo Bichette és George Springer rendkívül rossz szezonkezdetet tudhat maga mögött, Kevin Kiermaier máris sérültlistára került és a lineup további része nem tudja ellensúlyozni a húzónevek gyengélkedését.
Vladito pl. ugyanannyi hazafutással áll (3 db), mint a mindössze 11 mérkőzésen pályára lépő catcher Danny Jansen, Bichette a Mendoza-vonal környékén táncol, de Springer .311-es súlyozott ütőátlaga is megmosolyogtató. Úgy néz ki, a másik catcher, Alejandro Kirk idén is gyatra formában van (.194, 1 HR, 10 RBI eddig 21 meccsen), talán csak az alapból csereember Ernie Clement és a fiatal Davis Schneider dicsérhető eddig.
Úgy gondolom, hogy Bichette össze fogja tudni kapni magát, ám Guerrero Jr. és Springer esete érdekesebb lehet.
Mikor 2021-ben a Jays 6 évre, 150 millió dollárért szerződtette a Houston Astros egykori húzóemberét, Springer-t, ennél valószínűleg többre számítottak. Bár Springer tavaly majdnem az egész szezont végigjátszotta, számai 2021 óta folyamatos lejtmenetben vannak és idén eddig észrevehetetlen statisztikákat produkál (.205/.285/.311); minden jel afelé mutat, hogy a 34 éves játékos elindult a lejtőn; sőt már negyed útig jutott.
Vladito viszont még csak 25 éves és a közelmúlt egyik legnagyobb ígéreteként tartották számon. 2021-ben meg is mutatta, milyen potenciál szunnyad benne (48 HR, 111 RBI, 2. hely az MVP szavazáson), azóta azonban ő is csak visszafelé lépked. Nem mondom, hogy a 2022-es 32 HR és 97 RBI rossz lenne, de tavaly már csak tőle igen kevésnek számító .789-es OPS-re volt képes (bázisra kerülési átlag + súlyozott ütőátlag), míg idén eddig leginkább üres pontja a lineup-ak.
Mivel őt mindig édesapjához, és ahhoz a hype-hoz fogják mérni, amivel megérkezett a ligába, még egy olyan évet, mint 2023 nem engedhet meg magának.
Ez a Blue Jays lineup nem bír el egy átlagos Guerrero-t, és nem ezért a teljesítményért fizet neki évi 19 millió dollárt a Jays. Ráadásul az idein kívül már csak egy év csapatkontroll van felette, 2025 után szabadügynökké válhat; amennyiben a 2023-as Vladito-t látjuk idén is, aligha fog 10 évnél hosszabb, legalább 300 millió dolláros szerződést az orra alá dugni Mark Shapiro.
Ha viszont esetleg nem tartják meg, akkor új időszámítás kezdődhet Kanadában. Nagyon úgy néz ki, hogy ez a garnitúra nem fog tudni World Series-be jutni.
Idén pedig ismét ádáz harcot kell majd vívniuk a rájátszásért: az AL East-et tavaly nyerő Baltimore Orioles csak még erősebb lett, de a tavaly gyengélkedő New York Yankees is jól indította az évet. Eddig a sérüléseket napról napra benyelő Boston Red Sox is tartja magát, na és ki az az elvetemült, aki mindössze egy hónap után leírná a tavaly még 99 mérkőzést nyerő Tampa Bay Rays-t?
És ez még csak a Blue Jays saját csoportja.
Ha wild card helyezést szeretnének elérni, akkor figyelniük kell az AL West nagyágyúira (Seattle Mariners, vagy Texas Rangers, vagy a szerintem magát majd simán összekapó Houston Astros), de egyelőre az AL Central-ban is négyen vannak 50 százalékos mutató felett, így egyáltalán nem lesz könnyű dolga a Jays-nek.
Arra azért számítani lehet, hogy Bichette és Guerrero Jr. ennél jobb számokat hoznak majd, de hajlok arra, hogy azt mondjam, idén a Blue Jays lemarad a rájátszásról.
A statisztikai adatok a pénteki, május 3.-i mérkőzések utáni állapotokat mutatják.
(A képek forrása: jaysjournal.com, yahoo.com)