Április 1-jén indul az MLB idei szezonja, így hát szép lassan számba veszem majd, hogy kik és milyen reményekkel indulnak neki az idénynek. Nézzük az NL East esélyeseit.

Talán a National League keleti csoportjában lesz a legizgalmasabb versenyfutás 2021-ben. A divíziót 3 éve folyamatosan az Atlanta Braves nyeri, de a New York Mets rettentő jól erősített a télen. A Philadelphia Phillies Bryce Harper leigazolásával már két éve jelezte, hogy a bajnoki címre hajtanak, míg a Washington Nationals talán most utoljára dobhat még egy nagyot. Akár szoros, négyes csatát is láthatunk majd, de az sem lenne meglepő, ha a Phillies és a Nationals nem bírná a versenyt szeptember végéig. És akkor még ott van a Miami Marlins, akik szívesen elrontják majd bármelyik rivális szezonját. 

Washington Nationals

A fővárosiak 2019-ben előbb végignézték, hogyan szerződteti előlük a Phillies Bryce Harper-t, majd elrontották az idényrajtot - 19-31-nél 0.1 % esély volt rá, hogy rájátszásba jutnak - végül a szezon végén mégis megnyerték a bajnokságot. De ez sem volt elég arra, hogy a döntő egyik hőse, Anthony Rendon maradjon a csapatnál. Távozott Los Angelesbe, majd a 2020-as szezon elején Stephen Strasburg is kidőlt egész évre, úgyhogy nem is volt akkora meglepetés, hogy a csapat 26-34-es mutatóval a divízió utolsó helyén végzett.

Ám Max Scherzer-nek még egy éve hátra van a szerződéséből, és Juan Soto is most realizálhatja csak igazán a potenciálját, így nem volt más lehetősége a döntéshozóknak, mint megerősíteni a csapatot.

A rotáció első három helyénél biztosabb dolog, csak kettő van az életben, így egészen biztosan beírhatjuk tollal magunknak, hogy a Nationals első három kezdődobója Max Scherzer, Stephen Strasburg és Patrick Corbin lesznek, hacsak valamilyen sérülés közbe nem jön.

Ők bárki ellen eséllyel veszik fel a harcot, a washingtoniaknak nem kell túlságosan idegeskedniük. Mögöttük azonban nem volt megnyugtató opciója a csapatnak, így a télen megpróbálták biztosabbá tenni a 4. és 5. kezdődobó posztját. Az egyik helyet valószínűleg a 2020-as szezont a koronavírus miatt kihagyó Joe Ross kapja meg, míg a másik posztra leigazolták a veterán Jon Lester-t. Utóbbi már bőven túl van legjobb napjain, 2020-ban nem is volt jó szezonja, de még mindig van annyira jó dobó, hogy meccsben tartsa a csapatot, míg Ross 5 évvel ezelőtt jól robbant be, de azóta hol sérülés, hol formahanyatlás hátráltatja. Ők ketten nem a legbiztosabb páros, de nem sok csapatnál van olyan 4. és 5. számú kezdődobó, akikre ne lehetne negatívat mondani.

Amennyiben Lester és Ross nem válnak be, úgy Austin Voth és Erick Fedde kaphat megint esélyt a bizonyításra. Már mindketten túl vannak három szezonon, de eddig még nem mutattak konzisztens teljesítményt, ám mindkét játékos 28 éves, most kell gurítaniuk valamit, ha meg akarnak ragadni a ligában. A szezont minden bizonnyal a bullpen-ben kezdik majd, ahová hozták a biztoskezű Brad Hand-et is. Hand tavaly egyetlen mentési szituációt sem rontott el, ám a Cleveland Indians mégis kirakta a csapatból, a Nationals viszont szívesen adott neki 10 millió dollárt azért, hogy biztossá tegye a meccsek végét. Ebben Will Harris és Daniel Hudson továbbra is segítségére lesz, bár Harris komolynak tűnő problémával (vérrög) bajlódik.

A rotációhoz hasonlóan az ütősor is pár kiemelkedő játékosból és több kérdőjelből áll. Juan Soto 2021-ben akár National League MVP is lehet (tavaly „csak” a legmagasabb ütőátlagot hozta), míg Trea Turner máshol a legjobb is lehetne, ám Washingtonban „csak mellékszereplő". Ám hiába tartoznak mindketten a liga elitjébe, ha mellettük nincsenek társak. Ennek orvoslására ütötték nyélbe azt a cserét, amely keretében 1B Josh Bell a Pittsburgh Pirates gárdájától a Nationals-be került. 2019 első felében úgy nézett ki, hogy Bell a világ egyik legjobb ütőjátékosa lesz, ám azóta teljesítménye nagyon visszaesett. Mégis, a szakértők látják benne a lehetőséget, hogy visszakapaszkodjon a jobbak táborába. Ha ez sikerül, komoly párost alkothatnak majd Soto-val az ütősor közepén. Kyle Schwarber (korábban Chicago Cubs) is azért érkezett, hogy az ellenfél dobójának ne legyen nyugodt éjszakája a Nationals elleni meccs előtt, míg Victor Robles is visszatalálhat két évvel ezelőtti önmagához, ha másodjára már nem kapja el a koronavírust. A csapat rajtuk kívül megtartotta még Mr. National-t, Ryan Zimmerman-t, valamint csere catcher-nek hozták Alex Avilát (mindkettőt 1-1 évre), ám ha nekik oroszlánrészt kell vállalniuk a csatákból, akkor bajban lesz a Nats.

Hármas és kettes védő poszton viszont már most problémák vannak, egyik pozícióra sincs megnyugtató megoldás. Hármason a nagy tehetségnek tartott Carter Kieboom kapja majd meg a lehetőséget, ám azzal tavaly sem tudott élni, míg kettesen a Starlin Castro-Josh Harrison nosztalgiapár próbálhatja meg megfelelően ellátni a feladatokat.

Mindaddig, amíg a rotáció három fő tagja egészséges, a Nationals-t nem szabad leírni, ám az NL Eastben az egész alapszakasz az óriási küzdelemről fog szólni. Egy komolyabb, a sztárjátékosokat sem kímélő sérüléshullám igencsak megtépázhatja a Nationals reményeit, a kispadjuk igen karcsú. Emiatt kérdéses, hogy végig bírni fogják-e a versenyt a többiekkel, meglepetés lenne, ha a divízió elsőségért vívott csatában meg tudnák előzni a Braves-Mets párost. Az utolsó wild card helyért viszont nagy csata is kialakulhat a ligában, akár 5 vagy 6 csapat is küzdhet egy helyért; 1-2 meccsen is múlhat a vége. A Nationals nem reménytelen, de ahhoz minden nagy névnek egészségesen kell végigvinnie az alapszakaszt.   

Philadelphia Phillies

A Phillies-nél már nagyon unják, hogy 2011 óta a közelébe sem kerültek a rájátszásnak. Még a tavalyi, kibővített playoff-ról is lemaradtak, aminek komoly következményei lettek: az addigi GM-et, Matt Klentak-ot felfelé buktatták, érkezett elnöknek a korábban, más csapatoknál már komoly eredményeket elérő Dave Dombrowski, valamint új GM-nek Sam Fuld-ot nevezték ki. Dombrowski érkezése pedig egy dolgot vetített elő: a Phillies ha kell, nem fogja sajnálni a pénzt arra, hogy megerősítse a csapatát.

Végül eszement pénzszórásba nem kezdtek, de azért egy 5 éves, 115,5 millió dolláros szerződést dugtak a catcher, J. T. Realmuto orra alá, amit természetesen elfogadott, ezzel a Phillies le is tudta a legfontosabb feladatot a télen, megtartották a liga talán legjobb receptorát. Két évre visszahozták még SS Didi Gregorius-t, aki könyöksérülését hátrahagyva 2020-ban újra kiváló számokat hozott, valamint egy évre szerződtették az ütőtechnikáját átalakító és újra igen veszélyessé váló Brad Miller-t is.

Ezzel a tavalyi remek ütősor nagyjából egyben maradt, Bryce Harper-nek nem egyedül kell húznia az egységet, talán csak az outfield közepe az, ami nem megoldott. Akár az MLB-ben 2019 májusa óta nem játszó Odúbel Herrera is újra feltűnhet középkülsősként, de a nagy reménység Scott Kingery is ott juthat szerephez, ám egyikük sem 100 %-ban biztos megoldás. Kingery azzal szerzett nevet magának, hogy még bemutatkozása előtt 6 éves szerződéshosszabbítást írt alá, ám azóta minden évben alacsony ütőátlagokat produkál, míg Herrera biztatóan indult, ám 2019-es letartóztatása óta (családon belüli erőszak miatt) értelemszerűen nem jött szóba a csapatépítésnél. Most azonban úgy néz ki, hogy akár vissza is térhet az MLB-be.

A csapat rotációjának felépítése kicsit hasonlít a Nationals-hoz: az első három helyen Aaron Nola, Zack Wheeler és Zach Eflin helye bombabiztos, ám mögöttük nagy kérdőjelekkel találkozunk. Chase Anderson (7.22-es engedett pontátlag, 10 meccsen 11 feladott hazafutás 2020-ban) és Matt Moore (az előző évet Japánban töltötte) leigazolását például erősítésként próbálja eladni a vezetőség. Persze nem leszólni szeretném őket, hiszen Anderson-nak korábban sokkal jobb szezonjai voltak, míg Moore is MLB-veterán (ráadásul Japánból páran már sokkal jobb dobóként tértek vissza), de alighanem Spencer Howard fejlődésén és Vince Valasquez formáján fog múlni a Phillies rotáció teljesítménye. Velasquez is nagy tehetségnek indult, de 6 szezonnyi adat bizonyítja, hogy valószínűleg nem fog tudni megfelelni a nagy elvárásoknak.

De mit ér a rotáció, ha a cseredobók olyan történelmien gyatra szezont produkálnak, mint a Phillies egysége 2020-ban?

A cserék 7.06-os engedett pontátlaga megtorpedózta a csapat rájátszás-esélyeit, így hát komoly figyelmet fordítottak a részleg megerősítésére. Érkezett a végjátékokban tapasztalt José Alvarado és Archie Bradley, behúzták a San Franciscoban egy biztató és egy gyenge szezont produkáló Sam Coonrod-ot, valamint kiosztottak egy rakás kisligás szerződést olyan korábbi záródobóknak, mint Neftalí Feliz, Tony Watson vagy Brandon Kintzler. A terv az, hogy ennyi tölténnyel csak nem lőhetnek mindig bakot.

Összességében nehéz helyzetben van a Phillies, mert bár az ütősor rendben van, ám a rotáció hátsó fele és a bullpen kérdéses, ráadásul rajtuk kívül, csak a csoporton belülről még hárman (de akár négyen) is pályáznak a rájátszást jelentő helyekre, és a Mets-Braves duó náluk is erősebbnek tűnik. Az edző, Joe Girardi már korábban is megmutatta, hogy egy esetleges gyengébb kerettel is harcban tud lenni a wild card-ért, ám a Philliesnél sokaknak kellene életük szezonját futni, hogy biztosan meglegyen a playoff.

Ráadásul egy kisebb sérüléshullám is tizedeli a gárdát: Realmuto eltörte az ujját (bár azt mondják, hamar fel fog épülni), Gregorius-t fejbe dobták (de jól van), sérült Howard, Eflin (mindkettő hátfájdalmak), Velasquez (hasizom) és a center fielden szóba jöhető Adam Haseley is. Ők még mind felépülhetnek a szezon elejére, de az alapszakasz közben nem biztos, hogy bele fog férni egy ilyen hullám.

New York Mets

A queensi együttes mindenkinél eseménydúsabb holtszezonon van túl. Novemberben Steve Cohen átvette a csapat majdnem 100 %-os tulajdonjogát és kivásárolta a gyűlölt Wilpon-családot, majd elnöknek (President of Baseball Operations) visszahozta Sandy Alderson-t, aki pedig általános igazgatónak Jared Porter-t szerződtette. Akiről pár hét múlva kiderült, hogy régebben nem helyénvaló képekkel és üzenetekkel zaklatott pár riporternőt, így ahogy jött, távozott is posztjáról. Előtte, még novemberben, Robinson Canó-t a 2021-es idényre eltiltották a játéktól, tiltott szerek használata miatt.

A liga fele még ennyi eseményt sem tud felmutatni a télen, de a Metsnél még csak itt indultak be a dolgok.

Steve Cohen új időszámítást ígért a Mets fanatikusainak, és a vezetőség, a Porter fiaskót leszámítva, minden egyes húzásával közelebb vitte a csapatot a bajnoki címhez. Míg mindenki a másikra várt, a Mets leigazolta a bullpen-be Trevor May-t, valamint szerződtette kezdő catcher-nek James McCann-t. Utóbbi leigazolásával (4 év, 40.6 millió dollár) az is biztossá vált, hogy a Mets kiszállt a J.T. Realmuto-ért folytatott versenyből és másik nagyágyú irányába allokálják a rendelkezésre álló pénzt.

Hogy ki lesz az a nagyágyú, az január elején derült ki, amikor csere keretében megszerezték SS Francisco Lindor-t és SP Carlos Carrasco-t (a képen) a Cleveland Indians-tól; ellenértékként pedig a tavaly jól bemutatkozó SS Andres Gimenez-t, a saját árnyékát átlépni képtelen Amed Rosario-t és két fiatal tehetséget adtak. A cserével azonnal az egyik legnagyobb esélyessé lépett elő a csapat.

Lindor az a szupersztár, aki játékával és személyiségével is képes magával ragadni egy egész szurkolótábort, ám év végén lejár a szerződése. Természetesen Cohenék azonnal elkezdtek dolgozni a hosszabbításon, de ha a tavaszi edzőtábor végéig nem tudnak megegyezni a felek, Lindor szezon közben nem fog a pénzügyekkel foglalkozni. Ám az amúgy sem gyenge ütősort egészen biztosan még egy szinttel feljebb emeli majd. Mivel a lineup Lindor (és McCann) érkezésével kész lett, a továbbiakban már csak kiegészítő embereket igazoltak, így érkezett 1-1 évre Kevin Pillar, Albert Almora és Jonathan Villar is.

Ebben a csapategységben talán Pete Alonso a legnagyobb kérdés, ő a rekordokat döntő (53 hazafutás) újoncszezonja után eléggé visszaesett (azt a tempót nehéz lett volna tartani), ám ha valahol a két év között normalizálódik a teljesítménye, igazi RBI-gép lehet ennek az ütősornak a közepén. Még esetleg hármason J.D. Davis-t lehetne megemlíteni, mint gyengébb láncszem, akinek 200 pontot esett vissza a súlyozott ütőátlaga egy év alatt, ám így is .371-es átlaggal került bázisra. Neki nem is az a dolga, hogy szállítsa a pontokat, arra ott van Alonso, Michael Conforto vagy Lindor. Apropó Lindor! Neki sem volt valami sikeres 2020-as szezonja, de sok nagy sztár élt át gyenge hónapokat tavaly, a szokatlan körülményeknek köszönhetően. A Mets lineup 1-8-ig kegyetlen, sok sikert annak a dobónak, aki többször is körbe akar menni a soron.

De nézzük a Mets dobóit. Mivel Noah Syndergaard tavaly a Tommy John-könyökműtét mellett döntött, biztos volt, hogy a 2021-es idény legalább felét is kihagyja majd. Szerencsére Marcus Stroman elfogadta a csapat egy éves ajánlatát (qualifying offer), így Jacob deGrom mellett meg volt a rotáció második-, míg a tavaly remekül bemutatkozó David Peterson személyében a harmadik biztos pontja. Steven Matz nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így Torontoba postázták, de Carrasco megszerzésével egy igazi veteránnal gazdagodtak. Gondoltak az elkerülhetetlen sérülésekre is, úgyhogy megszerezték Joey Lucchesi-t (San Diego Padres), szerződtették Taijuan Walker-t, valamint cseréltek a tavaszi edzőtáborban kimondottan jó számokat hozó Jordan Yamamoto-ért (Miami Marlins) is. Szükség is lesz rájuk, mert Carrasco elszakította a combhajlító izmát, így hosszabb kihagyás vár rá.

Talán egyedül a sérülések, valamint egy sokakat érintő alulteljesítő-hullám lehet a Mets ellensége, de Syndergaard és Carrasco (és a fontos cseredobó Seth Lugo!) kidőlésével mindenképp egy pici lépéshátrányba kerültek a többiekkel szemben. Bár ez csak átmeneti, és a deGrom-Stroman-Walker hármas is jól néz ki, azért máshogy fog festeni egy deGrom-Syndergaard-Carrasco trió egy fontos, szeptemberi szériában.

Az előbb említett Lugo kiválásával, úgy néz ki, egyelőre Edwin Díaz helye is biztos a záródobó posztján. Előtte May, Jeurys Familia, Miguel Castro és Aaron Loup feladata lesz az előnyök őrzése. Abban pedig biztos nem lesznek híján, így akár a divíziót is simán nyerheti ez a keret. Csak egy hihetetlen összeomlás tarthatja vissza ezt a csapatot a rájátszástól, ám ez Queensben azért nem ismeretlen. Meglátjuk, hogy Cohen érkezésével valóban beköszönt-e az új korszak és a Mets hozza-e az elvártakat. A rájátszásról való lemaradásuk mindenképp az év egyik legnagyobb meglepetése lenne.

Atlanta Braves

A Bravos-t csak egy hajszál választotta el tavaly a World Series-től, de 3-1-nél nem tudták befejezni a munkát, a Dodgers minden hátralévő meccset megnyert a párharcban és 4-3-mal ők jutottak döntőbe. Alex Anthopoulos azonban nem esett kétségbe, és a Braves-től megszokott okos húzásokkal erősítette tovább a csapatot.

A rotáció mindenképp frissítésre szorult, mert bár Max Fried és az újonc Ian Anderson több, mint bizonyította, hogy lehet rájuk számítani, és a 2019-ben ász-jegyeket mutató Mike Soroka is visszatér Achilles-sérüléséből, mögöttük nem igazán volt biztos pont. Charlie Morton leigazolásával azonban behúzták a stabilitást nyújtó veteránt, valamint megvették Drew Smyly visszatérését is, aki a csonkaszezonban majdnem 3 teljes run-nal tudta engedett pontátlagát csökkenteni. Ha nem is sikerül tartania ezt a formát, 5. számú dobónak tökéletes, de összeomlása esetén Kyle Wright és Bryse Wilson is bevethető, bár nekik nagyot kellene javulniuk, hogy hosszú távú megoldást jelenthessenek. Mindenesetre Morton leigazolásával igen biztoskezű négyes állt össze Atlantában.

Az ütősorral tavaly semmi gond nem volt és minden fontos szereplő maradt a csapatnál. Freddie Freeman MVP-címet szerzett 2020-ban (teljesen megérdemelten), sokkal rosszabb teljesítmény 2021-ben sem várható tőle. Dansby Swanson és Ozzie Albies kettőse szép lassan a liga egyik legjobb belső-infielder párosává vált, míg kint a füvön ott van a gigasztár Ronald Acuna Jr. Ráadásul Marcell Ozunát is sikerült megtartani (4 év, 60 millió dollár), aki, bár egy igazi mélypont is tud lenni védekezésben, nagyon fontos eleme az ütősornak. Egyedül középen nem tudni, hogy mi várható. Center fielder poszton Ender Inciarte képviseli a rutint, de ő állandóan sérülésekkel bajlódik és 2018 óta folyamatosan romló formát mutat. Így lehet, hogy a fiatal Christian Pache veszi át a helyét, aki védekezésben kiváló, ám nem biztos, hogy ütésben, ennyi idősen, elfogadható MLB-szintet tud hozni. De a pontgyártásra úgyis megvannak az emberek a csapatnál.

Egyedül a cseredobó-brigád, ami kérdéses, mert bár tavaly jó évük volt, ámde mégis távozott Mark Melancon és Darren O’Day, továbbá Shane Greene-t sem igazolták még vissza (ő még mindig szabadügynök). Nevekkel és számokkal jól állnak: Jacob Webb-nek, Tyler Matzek-nek,  A.J. Minter-nek és Chris Martinnak is jó szezonja volt, Will Smith-nek rengeteg tapasztalata van, valamint Carl Edwards Jr. és Nate Jones is beverekedheti magát a csapatba, ám mégis, a szakavatottabb szemek szerint nem lenne akkora meglepetés, ha a Braves megint záródobó-gondokkal küszködne.

Mivel a Mets nagyon jól erősített, valamint a Nationals és a Phillies sem akar lemondani a rájátszásról, nehéz lesz a Braves dolga, ám amíg le nem győzik őket, nálam a Bravos a favorit. Meglepetés lenne, ha ezzel a kerettel nem jutnak rájátszásba, ám ha valamelyik közvetlen riválisnak nagyon kijön a lépés, lehet, hogy csak az egyik wild card helyet tudják majd megcsípni.

(A képek forrása: autos.yahoo.com, calltothepen.com, inquirer.com, nypost.com, faketeams.com, sportstalkatl.com)